Tudom, hogy hangzik a cím, régebben én is fintorogva lapoztam volna tovább, de állj meg egy pillanatra, és engedd, hogy magával áramoltasson. Annyi minden jut eszembe erről a kifejezésről. Nem csak a szeretet szó miatt; inkább az áradás az, ami most engem is magával ragadott. A Nílus ugrik be, amit még a repülős időkben egy…
A teljesebb élmény érdekében, úgy döntöttem, mostantól az aktuális bejegyzés megírásának háttérzenéjét is ajánlom olvasáshoz. Mielőtt olvasni kezdesz, katt a linkre kis hangulati megalapozáshoz és ezzel együtt olvasd: Whiplash – The Night Lands Napon száradt ágynemű illata szivárogja tele a szobát. Ez a tér egyetlen látható töltőanyaga a kedves rumli mellett, amit napok óta sokkal kevésbé…
De írhattam volna halloumit is. Vagy fetát, vagy görög joghurttal töltött várárkot. Vagy bármit, ami a kolbásznál helyibb jellegzetesség. De „de”-vel nem kezdünk mondatot. Egyébként meg harminckét évesen amúgy is szülni kéne. Legalább harmadjára. Meg hát ugye házas se vagyok. És szégyelljem magam, amiért még jogsim sincs. Se házam, se kocsim, se befektetésem. Mégis mi…
