Ha a vége jó

Törökülésben ülök a napsütötte szőnyegemen. Az ebéd utáni kajabébit a gyűrött pasztell rózsaszín ingem takarja, amibe kétszer is beleférnék, de a színe olyan jól illik a saját árnyalataimhoz, hogy valahányszor felveszem, azt érzem, a világ végezetéig ebben szeretnék élni. Aztán valahogy mindig visszakerül a szekrénybe. Elképzelem, hogy egész nap ebben az ingben parádézom. Ebben mosogatok,…

Elolvasom

A tükör hazudik

A kedvenc fekete bodym háta csurom víz lett az izzadtságtól. Abban a percben vert le, amikor a saját világnézetem szerinti gondolatokat hangosan is kimondtam egy helyzetben, ahol ez nem volt konvencionális. Nem lettem szimpatikus. Szemrebbenésekből leszűrtem a pillanatot, amikor elvágtam magam, mégsem bánom. A metróaluljáró felé tartva egy üvegfelület biztosított róla, még egyben vagyok, bár,…

Elolvasom

Egyszer fent

A blogom valaha volt legolvasottabb cikke a Néma gyereknek, amit anno, a némileg kattintásvadász „Öt hónapja, hogy felmondtam és, a nagy szavak kedvéért, új életet kezdtem.” gondolattal promóztam. Van egy erős marketinges vénám, nem lepett meg, hogy erre haraptak legtöbben. A szenzáció sejtelme, hogy végre mindenki megtudhatja a titkokat, választ kaphat a kérdésekre, amiket szemtől…

Elolvasom

Száz szónak is

Valamikor általános iskolás koromban még versekkel próbálkoztam. Volt egy, aminek a miért címet adtam. Sosem számoltam meg, hányszor szerepelt benne a miért szó maga, de úgy saccolom, nagyjából minden második az lehetett. Ma különösen erősen kísért az erőltetett rímek sora. Akkor még nehezebb volt szavakká formálnom a gondolatokat, az érzelmeket gondolatokká pedig egyenesen elképzelhetetlen. A…

Elolvasom

Ki korán kel

A késői pirkadat monokrómjának ólmos szemhéjai mögül pásztázom a testem. A párnát, amit öleltem, valamikor hajnal négy körül hagyta hátra a bensőmben lomtalanító dac. Fáradhatatlanul dolgozott a sötétben, én pedig ilyenkor szeretem leginkább, mert értelem nélkül bízhatom rá magam. Szabadon teheti a dolgát; a lakás különböző pontjain heverő kupacokkal reggel is ráérek foglalkozni. Van az…

Elolvasom

Aki menni akar

Csak engedd el – olyan ez, mint halottnak a csók. Mint döglött lovon a patkó. Szarnak egy pofon. Leszaromnak a tabletta. Utóbbit csak én találtam ki. Ilyet ne keress a közmondások jegyzékében. Azt hisszük, ez a … nevezzük jótanácsnak, valamiféle világmegváltó varázsmondat, éppen ezért, ha kell, ha nem, puffogtatjuk. Nem ítélkezem, én sem vagyok különb.…

Elolvasom

Ami nem öl meg, az

Gőzölgő chai latte fűszeres illata és egy szelet torta. Csak ez jár a fejemben, ahogy a borús vasárnap délelőttben az egyik kedvenc kávézóm felé tartok. Mert ma ez a dolgom. Ezt tűztem a teendőlistám egyetlen pontjára és nem vagyok hajlandó miatta rosszul érezni magam. Közben dúl bennem a hét feszültsége és az összes stressz, amit…

Elolvasom